Megszereztük Magyar Péter valódi programját

Kialakult a nyilvánosságban egy olyan képzet, hogy Magyar Péternek nincsen programja. Az ellenzéki megmondók napról napra lélegzet visszafojtva várják, hogy végre valamit megismerhessenek a programból, hogy aztán jól „megemelezzék”, majd közöljék velünk, milyen jó lesz ez nekünk. A bizonytalanok is várják már a programot, bár a lelkesedésük jóval kisebb. Persze a felszínen program továbbra sincsen, de mégis van egy jó hírem! A Tiszának igenis már készen is van a kormányprogramja, és ezt most szépen be is fogom mutatni! 

A rezsicsökkentés eltörlése 

„A rezsicsökkentés is egy humbug! Ma a magyar emberek átlagosan többet fizetnek az energiáért, mint az európai átlag, mert csak egy bizonyos szintig van, ugye, a rezsicsökkentés” – minderről még 2025. március 6-án beszélt Magyar Péter Hódmezővásárhelyen. A Tisza Párt elnöke egyébként ebben a kijelentésében is valótlant állított, mivel a magyarok fizetik az EU-ban az egyik legalacsonyabb rezsiszámlát, de mint tudjuk a tények nem szokták zavarni a The Mant. Ezen túllépve érdemes megnézni azt is, hogy a rezsicsökkentést érintő javaslatokról, hogyan szavaztak az Európai Parlamentben a tiszások. 

Az Európai Parlament a COP 29 klímaváltozási konferenciával kapcsolatban elfogadott állásfoglalása a lakossági energiaár-támogatások, mint például a magyar rezsicsökkentés kivezetésére szólított fel. Továbbá túl magasnak minősítette az olyan lakossági energiaár-támogatásokat, mint a magyar rezsicsökkentés, és azok felszámolását követeli. A határozatot a Tisza Párt is támogatta.

Gerzsenyi Gabriella EP-képviselő már az első felszólalásában a rezsicsökkentés eltörlését követelte az uniós törvényhozásban. Magyar Péter kolléganője 2024. szeptember 23-án az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának ülésén azt kérte számon a magyar kormány képviselőjén, hogy miként tervezik a rezsicsökkentés által „kivéreztetett” szolgáltatók feltőkésítését. Szintén Gerzsenyi volt az, aki még 2023-ban arról írt, hogy brüsszeli tisztségviselőként számtalanszor a magyar rezsicsökkentés megszüntetése mellett érvelt: „Számtalanszor leírtam jómagam is még brüsszeli tisztviselőként, hivatalos jelentésekben, hogy a rezsicsökkentéssel maga alatt vágja a fát az ország, véget kellene neki vetni. Hasztalan. Hát, most már nincs hivatalos mandátumom, hogy erre javaslatot tegyek” – írta Gerzsenyi, aki 2005 és 2021 között tevékenykedett Brüsszelben, az Európai Bizottságnál.

Az Európai Parlament 2024. november 14-i Oroszország elleni szankciókra vonatkozó határozata felszólította az EU-tagállamokat, hogy tiltsák be az orosz kőolaj, földgáz, illetve nukleáris termékek behozatalát. Ezt a rezsicsökkentést alapjaiban megszüntető határozatait is megszavazta a Tisza. Összességében a fenti nyilatkozatok és konkrét szavazatok alapján jól kirajzolódik: a Tisza Párt egyik legfőbb programpontja a mostani rezsicsökkentési rendszer átalakítása, vagy teljes megszüntetése. 

Családi adókedvezmény és támogatások megszüntetése 

A családi adókedvezmények rendszere esélyegyenlőtlenségeket teremt a jómódúak támogatásával, a szegényekkel szemben – jelentette ki nemrég Bódis Kriszta. A családi adókedvezmény ellen felszólaló tiszás ráadásul mindezt egy gyermekvédelmi konferencián mondta el.

A családi adókedvezmény mellet az édesanyák személyi-jövedelemadó mentességét is célba vette a Tisza. Magyar Péter 2025. február 28-án »koncnak« és »ócska hazugságnak« nevezte a többgyermekes édesanyák adómentességét a Hvg.hu-nak adott interjúban.

„Ugye ott már a háromgyerekeseknek ott már ez a 200 milliárd megy. A kétgyerekeseknek annak ellenére, hogy így beosztották, hát ezt már végleg nem értem, hogy még negyven alatt, mert ugye negyven alatt, úgyhogy százhúszezren vannak, de hogy miért kell egy ötven fölöttinek adni. Mert az már biztos, hogy nem képes a demográfiai helyzet javítására” – erről pedig már Petsching Mária Zita baloldali közgazdász beszélt egy tiszás rendezvényen.

A kép ezen a területen is összeállt: a Tisza hatalomra kerülése esetén biztosan nem maradna életben a családi adókedvezmény mostani rendszere, és az édesanyák is búcsút inthetnének a szja-mentességnek. 

13. havi nyugdíj eltörlése

Szintén Petsching Mária Zita 2025. február 4-én arról beszélt, „mindenféle örömüzenetet össze kell szedni a kormánynak, de hallottuk, hogy kifizetik a 13. havi nyugdíjat mindenképpen, ellentétben azzal, amit ugye Brüsszel akar, meg egyes közgazdászok Magyarországon akarnak.”
Petschnig Mária Zita egy másik rendezvényen korábban már kifejtette véleményét a 13. havi nyugdíjról. Akkor felolvasott egy hozzá érkezett kérdést: „Mi a véleménye arról, hogy a 13. havi nyugdíj helyett 13. havi átlagnyugdíjat kapjon minden nyugdíjas? Tehát az összes kifizetett nyugdíjat osztva a nyugdíjasok számával.”

Az ellenzéki közgazdász szerint ez jobb lenne, mint a mai rendszer. „Ez igazságosabb lenne, mert nem lehet azt mondani, hogy a 13. havi nyugdíj közvetlenül a munkavégzéshez kapcsolódik, az már egy külön tészta, tehát ott egy átlagnyugdíjat kap egy kisnyugdíjas. Az neki valami fölzárkózás, és a nagynyugdíjas meg nem kapja meg azt az őrült nagy nyugdíjat, amivel egyébként se tud mit kezdeni” – hangzik el a felvételen.

A Tisza győzelme esetén tehát az idősek sem lehetnek 100 százalékig biztosak abban, hogy a jövőben is megkapják a 13. havi járandóságukat. 

Az illegális migránsok beengedése

Pár nappal ezelőtt látott napvilágot, hogy a Tisza Párt körül feltűnt Nagy Boldizsár, aki az illegális migráció legálissá tételének egyik legnagyobb magyarországi élharcosa. Nagy már 10 évvel ezelőtt is síkraszállt az összes migráns korlátok nélküli beengedése mellett. A párt a közösségi médiában is hirdette Nagy Boldizsár előadását, amelyről most felvételek láttak napvilágot, amelyek világosan megmutatják, hogyan is zajlik a párttagok kiképzése a bevándorláspárti álláspont képviseletére.

„A migrálás, a vándorlás alapjog (…) Nemcsak, hogy emberileg alapjog és filozófiailag fontos, hanem hasznos is” – fejtette ki Nagy Boldizsár, egyúttal tagadta az illegális bevándorlás és a terrorizmus közötti összefüggéseket. „Mindenki, aki azt hazudja, hogy a menekültek között bújnak el a terroristák, az hazudik” – mondta, aki szerint Magyarország potyautas a migrációs politikában, valamint szerinte nem vagyunk szolidárisak a többi európai uniós tagállammal, egyúttal megvédte az Európai Bíróságnak azt a Magyarországgal szemben kiszabott ítéletét, amivel napi egymillió eurós büntetés kifizetését állapították meg, mert Magyarország nem hajlandó befogadni az illegális bevándorlókat. Előadását azzal zárta, hogy reméli, a Tisza Párt is átveszi az általa szorgalmazott migrációs álláspontot.

A Tisza Párt EP-képviselői az elmúlt időszakban több alkalommal is megszavazták azokat az uniós javaslatokat, amelyek az illegális bevándorlást ösztönző migrációs paktum végrehajtását segítik elő.

A 2025-ös uniós költségvetési dokumentumok egyike például plusz 25 millió eurót irányzott elő a Menekültügyi, migrációs és integrációs alap megerősítésére.  A határozat világosan fogalmazott: „…a paktum megfelelő és gyors végrehajtásának biztosítása érdekében” szükséges a többletforrás. A javaslatot a Tisza Párt EP-képviselői megszavazták.

Ez a migrációs paktum tartalmazza a sokat bírált kvótarendszert is, amely szerint azoknak az országoknak, amelyek nem fogadnak be migránsokat, pénzbüntetést kell fizetniük. A szöveg elfogadása tehát a brüsszeli migrációs politika támogatását jelenti – a jegyzőkönyvek tanúsága szerint a Tisza Párt részéről is. A Tisza képviselői ezenfelül több olyan javaslatra is igennel szavaztak, amelyek jogosnak nevezték az Európai Unió Bíróságának 200 millió eurós bírságát, amit Magyarország ellen szabtak ki a határzár alkalmazása miatt.  A párt emellett nem támogatta azt a kezdeményezést, hogy Magyarország kétmilliárd eurós támogatást kapjon a határkerítés költségeire.

A 2026-os költségvetési irányelveket tartalmazó határozat egyik pontja például kimondja: „…tiszteletben kell tartani a szolidaritás és a méltányos felelősségmegosztás elvét”, ami egyértelműen a migránsok uniós szintű szétosztására vonatkozik. Ezt a dokumentumot is megszavazta többek között Dávid Dóra, Tarr Zoltán, Kulja András, Lakos Eszter, Gerzsenyi Gabriella és Kollár Kinga. Magyar Péter személyesen nem vett részt minden voksoláson, de képviselői rendre az Európai Néppárt és a migrációpárti többség álláspontját támogatták. 

A fentiek alapján világos, hogy a Tisza Párt jóval engedékenyebb lenne  az illegális migránsokkal mint a mostani kabinet.  

A mezőgazdasági támogatások megszüntetése

Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának egyik december ülésén Gerzsenyi Gabriella komoly kritikákat fogalmazott meg egy jelentés kapcsán a magyar gazdákkal szemben. Gerzsenyi pártvezetőjéhez hasonlóan az intenzív nagyüzemi technológiákat a magyar gazdák talajművelési szokásait kritizálta. „A visszaszorulás oka gyakran az új módszerekkel szembeni bizalmatlanság, illetve a kevésbé hatékony gyakorlatok előtérbe helyezése az EU-s programokban való részvétel érdekében. Ezért úgy gondoljuk, hogy mezőgazdasági támogatások kritériumainak felülvizsgálatára lenne szükség, hogy a nagyobb hatással bíró gyakorlatok elsőbbséget és nagyobb támogatást élvezhessenek” – mondta az EP-képviselő.

Emlékezetes, hogy nem ez az első felszólalás a Tisza Párt részéről, amely a magyar gazdákat segítő, jelenlegi területalapú támogatási rendszer csökkentése irányába mutat. Mint ismert, Magyar Péter korábban azt írta: 

Az ellenzéki politikus szerint az úgynevezett organikus gazdálkodást – magyarul a biogazdálkodókat – kellene támogatni a gabonatermesztés helyett. Az említett bejegyzésében ráadásul szembefordította a többi gazdát is egymással. Úgy tűnik, számára a kertészek többet érnek a szántóföldi növénytermesztőknél.

Mint ismert, a területalapú támogatások formájában évi 550 milliárd forint támogatás érkezik Magyarországra. Támogatási kérelmet évente közel ötmillió hektárra, több mint 160 ezer gazda nyújt be, döntő többségük családi gazdálkodóként. A kisebb gazdaságok arányaiban megemelt többlettámogatásban részesülnek, hiszen az első tíz hektár után hektáronként plusz 32 ezer forint, 150 hektárig pedig hektáronként plusz 17 ezer forint jár. A területalapú támogatások megszüntetését egyébként az az Ursula von der Leyen is támogatja, aki mellett a Tisza-vezér is rendszeresen kiáll. Az Európai Bizottság elnöke által felkért szakértői csapat által kidolgozott javaslatok között, az említett jelentésben ez kifejezetten szerepel. 

Külön érdekesség, hogy az anyagban azzal indokolják a területalapú támogatások megszüntetését, hogy fel kell készíteni az agrártámogatásokat az EU bővítésére. Ukrajna neve nem szerepel ugyan az anyagban, de egyértelmű, hogy az EB elnökének a tanácsadói melyik országra gondoltak. Hiszen Ukrajna mezőgazdasági területe 40 millió hektár, miközben most az EU-ban összességében 150 millió hektár részesül támogatásban. 

Teljes kiállás Ukrajna uniós csatlakozása mellett

Magyar folyamatosan azt állítja, hogy ők bizony nem támogatják Ukrajna gyorsított csatlakozását, de a valóság bizony teljesen más. Egyrészt nem újdonság, hogy a Tisza európai pártcsaládja Ukrajna gyorsított csatlakozása mellett áll, hiszen Weber többször is lenyilatkozta, hogy már önmagában a néppárti tagság feltétele is Ukrajna támogatása, de a szintén néppárti bizottsági elnök, Ursula von der Leyen is elmondta, hogy Ukrajnát 2030-ig gyorsított eljárásban fel kell venni az Európai Unióba. A kérdést egyébként a Tisza is megszavaztatta a saját, leendő kormányprogramjának gerincét adó konzultációjában, és a Tisza híveinek 58 százaléka támogatja Ukrajna uniós csatlakozását. 

Mindezzel párhuzamosan még idén márciusban derült ki, hogy a néppárti-baloldali koalíció, amelynek tagja a Tisza Párt is, az Európai Parlamentben közös állásfoglalásra irányuló indítványt nyújtott be az európai védelem jövőjével kapcsolatban. A tervezet előterjesztői között szerepelt Magyar Péter is.

A pártok hangsúlyozzák, hogy „Európa továbbra is határozottan kiáll Ukrajna mellett, amely bátor küzdelmet folytat európai értékeinkért, és emlékeztet azon meggyőződésére, hogy Európa jövője az ukrán harctéren fog eldőlni; határozottan úgy véli, hogy a mostani a hidegháború vége óta a legsúlyosabb, Európa területi integritását érintő katonai fenyegetés”.

Sőt, azt is követelik, hogy minden tagország biztosítsa a saját GDP-je 0,25 százalékát Ukrajna katonai támogatására. Ez hazánk esetében legalább évi 200 milliárdos összeg lenne.

A TISZA Párt elnöke azonnal reagált arra a hírre, tagadta, hogy a tervezetet ő maga is aláírta. „Az aljas hazug rogáni propaganda ma épp azzal támad, hogy olyan dokumentumot támogattam az aláírásommal, amely fegyverszállításról és a háború meghosszabbításáról szól. A fideszes hazugsággal csak az a probléma, hogy ehhez a határozathoz sosem adtam a nevem. Az Európai Parlament egyik alkalmazottja hamisította a dokumentumra a nevem” – írta Magyar Péter. Egyébként a mai napig nem tudta bebizonyítani, hogyan bárki odahamisította volna-e a nevét, sőt azóta mélyen hallgat a botrányról. 

Összességében szavazatokkal és nyilatkozatokkal alátámsztva is jól látszik, hogy Magyar Péterék valódi programjának az alábbiak a sarokkövei: 

• rezsicsökkentés eltörlése,
• a családi adókedvezmény megnyirbálása, vagy eltörlése,
• az édesanyák szja-mentességének eltörlése,
• a gazdák területalapú támogatásának megszüntetése,
• illegális migránsok elleni fellépése megszüntetése,
• Ukrajna korlátlan pénzelése.

Nyitókép: Képernyőfotó